2019. július 27-én lépett hatályba a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása, mely az alábbiakról rendelkezik.
A magánútlevél iránti kérelem előterjesztésekor, ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban (továbbiakban: SZL) nem szerepel vagy passzív státusszal szerepel, azaz magyar lakcímkártyával nem rendelkezik, a személyi- és lakcímadatainak nyilvántartásba vételére irányuló eljárást hivatalból meg kell indítani.
Az SZL-be vételhez szükséges adatok felvételezése során az adott esettől függően a következő két eljárás lehetséges.
- Külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vétel
A hivatalbóli SZL-be vételhez az útlevélkérelmet benyújtónak az „ADATLAP a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (2a) bekezdés h) pontja alapján a magánútlevél iránti kérelmet előterjesztő külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételhez” című nyomtatványt kell kitöltenie.
Az adatlapon a kérelmező családi állapotát is fel kell tüntetni. Amennyiben a kérelmező még nem szerepel az elektronikus anyakönyvi rendszerben, a családi állapot igazolásához a kérelem benyújtásakor be kell mutatni a magyar anyakönyvi kivonatokat.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) kormányrendelet 30. § (1) bekezdése értelmében a kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala a gyermek lakóhelyéről jogerősen vagy véglegesen másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni. Kiskorú kérelmező csak abban az esetben szerepelhet külföldön élő magyar állampolgárként a nyilvántartásban, ha valamelyik szülő is külföldön élő magyar állampolgárként szerepel.
A kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolványt a Belügyminisztérium a külképviseletnek küldi meg.
- Magyarországon élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vétel
A hivatalbóli SZL-be vételhez az útlevélkérelmet benyújtónak az „ADATLAP a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (2e) bekezdése alapján a magánútlevél iránti kérelmet előterjesztő Magyarországon élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételhez” című nyomtatványt kell kitöltenie.
Az adatlapon a kérelmező családi állapotát is fel kell tüntetni. Amennyiben a kérelmező még nem szerepel az elektronikus anyakönyvi rendszerben, a családi állapot igazolásához a kérelem benyújtásakor be kell mutatni a magyar anyakönyvi kivonatokat.
A magyarországi lakóhely bejelentéshez saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezés esetén az adatlap II. pontjában fel kell tüntetni, hogy a kérelmező a tulajdonos és a kérelmezőnek alá kell írnia az adatlapot szállásadóként is. A kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az adatlapon szereplő adatok a valóságnak megfelelnek, tehát őt terheli a felelősség nyilatkozatának valóssága tekintetében.
A magyarországi lakcímbejelentéshez nem saját tulajdonú ingatlan esetén - jogszabályban meghatározott kivétellel - a szállásadó hozzájárulása szükséges. (Szállásadó az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani.) A szállásadó a hozzájárulását a külképviseleten személyesen az adatlap aláírásával adja meg. A szállásadó általi hozzájárulásra akkor nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja.
Ha az ügyfél bérlőként használ egy lakást, akkor az adatlap II. pontjában a kérelmezőt bérlőként kell feltüntetni és a bérbeadó írja alá szállásadóként az adatlapot. A bérbeadó, mint szállásadó hozzájárulása külön okiratba foglalt nyilatkozattal is igazolható, amelyet csatolni kell az adatlaphoz és az adatlappal együtt felterjeszteni. Ha a bérbeadó a bérleti szerződésben járult hozzá a lakóhely bejelentéséhez, akkor a bérleti szerződést be kell mutatni a konzuli tisztviselőnek. Ebben az esetben az adatlap II. pontjában a kérelmezőt bérlőként kell feltüntetni és a konzuli tisztviselő - aláírásával ellátva - feltünteti, hogy a bérleti szerződés tartalmát ellenőrizte a hozzájárulásra vonatkozóan.
Ha Magyarországon élő rokon ingatlanát jelölik meg magyarországi lakóhelyként, akkor elegendő a rokon (pl. nagyszülő) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatának benyújtása.
A kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolványt a Magyarországon élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vétel során a kérelmező magyarországi címére vagy kézbesítési meghatalmazottjának postázza Budapest Főváros Kormányhivatala.
Figyelem! Ha a magyarországi lakóhely nyilvántartásba vétele során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a polgár a magyarországi lakóhely bejelentéséhez - jogszabályban meghatározott kivétellel - szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie. Ez esetben a kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolványt a külképviseletnek küldi meg a BFKH.
Kiskorúakra vonatkozó speciális szabályok:
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) kormányrendelet 30. § (1) bekezdése értelmében a kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala a gyermek lakóhelyéről jogerősen vagy véglegesen másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni.
A hivatalbóli nyilvántartásba vételnek kizárólag akkor van helye, ha a kérelmező anyakönyvi eseménye az anyakönyvi nyilvántartásban már szerepel. Amennyiben a magánútlevél kiállítását kérelmező nem szerepel, illetve passzív adatállományban szerepel az SZL-ben és anyakönyvi eseménye az anyakönyvi nyilvántartásban NEM szerepel, az útlevélkérelmet akkor is benyújthatja (és az útlevélkérelem felterjeszthető), de köteles az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 65. § értelmében kezdeményezni a külföldön történt anyakönyvi eseményének hazai anyakönyvezését.
A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárását követően - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezte. Tehát a leírt esetben a magánútlevél kiállítását kérelmező személy az anyakönyvi eljárásban kerül be hivatalból az SZL-be.
A fenti esetben az anyakönyvezési kérelem átvételére a külképviselet időpontot biztosít az útlevélkérelem átvételekor.
